Nem én vagyok Martha Stewart

Itt van a nátha

Gondoltam valami frappáns posztot osztok meg, de helyette erőt gyűjtök egy újabb tea készítéséhez. Miközben a takonymolekulák elveszik az agyamat. Érzem, ahogy a trutyi elönti az arcüregemet. Amúgy szeretem az őszt. Megvan a maga romantikája.  De így, hogy Életem Szerelme, egyben lakótársam is az orrát fújja és már egyáltalán nembiztos, hogy mindenki a saját taknyos zsepiét használja fel, inkább megkímélem a világot magamtól.

Helló Világ!

Rohanok, szétszakadok, dolgozom, tanulok,  párkapcsolatot menedzselek, háztartást vezetek, barátnőkkel találkozom és ismét csak szétszakadom. Önmegvalósítok. Csak nem tudom, hogyan. Minden érdekel, meg semmi sem.  Olyan vagyok , mint a népmeséből az okos leány. Mindenhez értek is meg nem is.  Mindenbe belekezdek meg nem is. Minden lelkesít meg nem is.  Tipikusan alátámasztom az Y generációról szóló összes kutatást. Én vagyok a megtestesült Y generáció.  Mindent menedzselni akarok az életembe, mindent tökéletesen, és a z o n n a l. És természetesen nem minden úgy van ahogy elképzelem, most így lesz ez a bloggal is. Nem tudom, hogy hova tart majd, de meglátjuk. hello

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!